Tulajdoni jog és haszonélvezeti jog

Tulajdoni jog

A birtoklás joga alapján a tulajdonos a házát vagy lakását birtokában tarthatja, vagyis kizárhat onnan bárkit, rajta múlik, hogy egyáltalán kinek van bejárása az ingatlanba. A birtoklás joga alapján a tulajdonos birtokvédelmet is élvez, ami azt jelenti, hogy a jog eszközeivel a házba vagy lakásba bejutni szándékozó, vagy jogellenesen ott tartózkodó illetéktelen személyekkel szemben felléphet. Ismerjük a mondást: „Az én házam, az én váram.”

A másik részjogosultság tehát a használat joga, amely alapján a lakás tulajdonosa azon kívül, hogy sajátjának mondhatja az ingatlant, azt használhatja, abba be is költözhet, ott lakhat.

A hasznosítás és a hasznok szedésének joga alapján a tulajdonos megteheti például, hogy a lakást bérleti díj fejében másnak biztosítja. Ez esetben a birtoklás és használat joga átkerül a bérlő részére.

A rendelkezési jog arra jogosítja a tulajdonost, hogy a lakást eladja, elajándékozza, tehát a tulajdonjogáról lemondva az ingatlant átruházza, vagy azt megterhelje, arra hitelt vegyen fel.

A jogosultságokon kívül a tulajdonjoghoz továbbá  társulnak kötelezettségek is, így a tulajdonosnak kell viselnie mindazon terheket, amelyek megtérítését mástól nem várhatja, illetve amelyek a tulajdonjogához kapcsolódóan terhelik.

Haszonélvezeti jog 

A haszonélvezeti jog egy úgynevezett vagyoni értékű jog, amely jogszabály folytán vagy szerződéssel történő alapítással jöhet létre.

Jogszabály által jön létre a haszonélvezeti jog például akkor, ha az egyik házastárs meghal. Ekkor a túlélő házastársat holtig tartó haszonélvezeti jog illeti meg az örökhagyóval közösen lakott lakáson.

Szerződéssel történő haszonélvezeti jog alapítás esetén a feleknek meg kell állapodniuk abban, hogy milyen időtartamra tartják fenn a haszonélvezeti jogot. 

Természetes személy esetén ez az időtartam csak korlátozott lehet (azaz nem lehet örökre szólóan) és maximum a magánszemély haláláig szólhat (holtig tartó haszonélvezeti jog).

Jogi személy esetében, ha adott esetben egy cég lesz a haszonélvező, úgy ez a határozott időtartam maximum 50 év, illetve ha határozatlan időtartamot határoznak meg, a haszonélvezeti jog akkor is csak legfeljebb 50 évre szólhat.

Ingatlan esetén – a tulajdonjoghoz hasonlóan – a haszonélvezeti jog keletkezéséhez az is szükséges, hogy a jogosultság az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzésre kerüljön. Fontos megjegyezni, hogy a haszonélvezeti jog nem terjed ki arra, amivel a haszonélvezeti jog tárgya a haszonélvezet keletkezését követően gyarapszik, kivéve, ha a gyarapodás a haszonélvezet tárgyának a rendes gazdálkodás körében való hasznosításából származik. 

Erre a legjobb példa egy olyan, egyszintes lakóház megvásárlása, ahol később a tetőteret beépítik. Ha a ház vásárlásakor a tulajdonos a meglévő egyszintes épületre biztosított haszonélvezeti jogot szüleinek, akik a házba be is költöznek, de később a tulajdonos a tetőtér beépítésével önálló bejáratú lakást alakított ki, erre már a szülei haszonélvezeti joga nem fog kiterjedni.

Haszonélvezeti jogánál fogva a haszonélvező a más személy tulajdonában lévő álló dolgot birtokában tarthatja, használhatja, hasznosíthatja és hasznait szedheti. Éppen ezért a haszonélvező és a tulajdonos egymástól eltérő személyek.

Ebből az következik, hogy ha a tulajdonosnak egy haszonélvezeti joggal terhelt lakása van, kizárólag arra jogosult, hogy a lakással rendelkezzen, azaz azt eladja, elajándékozza vagy adott esetben megterhelje. (pld. hitelt vegyen fel rá). A tulajdonos ilyen jellegű rendelkezése azonban a haszonélvezeti jogot nem szünteti meg, az a tulajdonos változástól függetlenül fennmarad.

A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a haszonélvezeti jog jogosult(ak) a tulajdonost megillető jogok közül a lakással való rendelkezési jogot kivéve teljes hatalommal bírnak. Arra azonban nem jogosultak, hogy a haszonélvezeti jogot átruházzák, tehát maguk helyett mást jelöljenek ki erre a pozícióba.

A haszonélvező felhatalmazással bír arra, hogy a lakást maga használja, oda a tulajdonos is csak a haszonélvező hozzájárulásával léphet be. Bár magát a haszonélvezeti jogot nem adhatja át másnak, de arra jogosult, hogy a birtoklás, használat és hasznok szedésének jogát átengedje, ehhez nem kell hozzájárulást kérnie a tulajdonostól. Egyetlen korlátja van a haszonélvezeti jog gyakorlás átengedésének: ha a haszonélvező ellenérték fejében kívánja másnak biztosítani a lakást, akkor ezt csak akkor teheti meg, ha a tulajdonos – azonos feltételek mellett – a használatra, hasznosításra vagy a hasznok szedésére nem tart igényt.

Mint látjuk a haszonélvezeti jog átruházása és a haszonélvezeti jog gyakorlásának átengedése két külön fogalom. A haszonélvezeti jog átruházását a jogszabály tiltja, míg a jog gyakorlásának átengedése lehetséges. A különbség a legjobban az ingatlan-nyilvántartási bejegyzésnél figyelhető meg. A haszonélvezeti jog jogosultja az ingatlan tulajdoni lapjára bejegyzésre kerül. Ha jogosult lenne a haszonélvezeti jog átruházására, akkor szerződéssel maga helyett más személy bejegyzéséről rendelkezhetne. Ezzel szemben a haszonélvezeti jog gyakorlásának átengedésekor a haszonélvező, például amikor bérleti szerződést köt a lakásra, a tulajdoni lapon továbbra is mint haszonélvező szerepel, a bérlő személye nem jelenik meg. A bérlet lejártával pedig újabb bérlőnek adhatja át a birtoklás és a használat jogát.

Terhek és károk: mire kötelezhető a haszonélvező?

A haszonélvező jogának gyakorlása során a rendes gazdálkodás szabályai szerint köteles eljárni.

A haszonélvező viseli – a rendkívüli javítások és helyreállítások kivételével – a lakással kapcsolatos terheket. Tehát a rendkívüli javítási és helyreállítási költségek akkor is a tulajdonost terhelik, ha a lakást nem is ő használja. Abban az esetben, ha ilyen munkák kerülnek kilátásba, a haszonélvezőnek a tulajdonost fel kell szólítania a munkák elvégzésére, illetve elvégeztetésére, és ha erre nem kerül sor, akkor a haszonélvező a rendkívüli javítási vagy helyreállítási munkálatokat elvégezheti. A haszonélvező a tulajdonostól a haszonélvezet megszűnésekor követelheti a saját költségén elvégzett rendkívüli javítási vagy helyreállítási munkálatok következtében beállott értéknövekedés megtérítését.

Kizárólag a haszonélvezőt terhelik a dolog használatával kapcsolatos kötelezettségek, így minden fent nem említett költséget ebben a körben neki kell megtéríteni

A haszonélvező köteles a tulajdonost a dolgot fenyegető veszélyekről és a bekövetkezett kárról értesíteni – ideértve azt az esetet is, ha őt harmadik személy a haszonélvezet gyakorlásában akadályozza –, köteles továbbá tűrni, hogy a tulajdonos a veszély elhárításához vagy a kár következményeinek megszüntetéséhez a szükséges intézkedéseket megtegye.

Összehasonlítás