Energetikai Tanúsítvány

Információ az Energetikai Tanusítványról

Miért kell energetikai tanúsítványt készíttetni?

Az energetikai tanúsítvány célja, hogy az ingatlanok összehasonlíthatóvá váljanak éves energiafelhasználás szempontjából.

Maga a számítás, más néven az éves energiaigény számítás már régóta létezik, melynek műszaki és szakmai szabályszerűségeit a 7/2006 (V.24.) TNM rendelet írja le.

Ezt a számítást Magyarországon 2012. jan. 1. óta kötelező hitelesített dokumentum formájába önteni, meghatározott ügymenetek alkalmával. Az energetikai tanúsítvány formai és tartalmi követelményeit a 176/2008 (VI.30.) kormányrendelet írja le.

Mi az energetikai tanúsítvány?

Egy energetikai tanúsítvány számításainak végeredménye a vizsgált épület éves energiaigénye és éves CO2 kibocsátása, energiahordozónkénti bontásban.

A számítás műszaki és szakmai szabályszerűségeit a 7/2006 (V.24.) TNM rendelet írja le.

Miért kell energetikai tanúsítványt készíttetni?

Az energetikai tanúsítvány célja, hogy az ingatlanok összehasonlíthatóvá váljanak éves energiafelhasználás szempontjából.

Maga a számítás, más néven az éves energiaigény számítás már régóta létezik, melynek műszaki és szakmai szabályszerűségeit a 7/2006 (V.24.) TNM rendelet írja le.

Ezt a számítást Magyarországon 2012. jan. 1. óta kötelező hitelesített dokumentum formájába önteni, meghatározott ügymenetek alkalmával. Az energetikai tanúsítvány formai és tartalmi követelményeit a 176/2008 (VI.30.) kormányrendelet írja le.

Milyen típusú ingatlanokról kell Energetikai Tanúsítványt kiállítani?

(megjegyzés: felsorolás legyen, kötőjelekkel) 

  • A vonatkozó rendelet szerint funkciótól függetlenül minden épület vagy önálló rendeltetési egység esetében.
  • Ingatlan eladása és vásárlása esetén
  • Használatbavételi engedély kérelmezésekor Új építésű ingatlan esetében
  • Ingatlan hosszú távú bérbeadása esetén
  • Ha szeretnénk részt venni Energetikai pályázatban

kormányrendelet előírása mihez kell Energetikai Tanúsítvány:

A kormányrendelet előírásai szerint tehát (i) új épület építése, (ii) meglévő épület vagy önálló rendeltetési egység ellenérték fejében történő tulajdon átruházása vagy bérbeadása esetén, illetve – ami a hétköznapi embert kevésbé érintheti – (iii) 250 m2, vagy ennél nagyobb hasznos alapterületű hatósági rendeltetésű, állami tulajdonú közhasználatú épület esetén, energetikai tanúsítvány elkészítése kötelező.

Nem kell energetikai tanúsítványt készíteni (i) az önálló, más épülethez nem csatlakozó, 50 m2-nél kisebb hasznos alapterületű épületre; (ii) az évente 4 hónapnál rövidebb használatra szánt lakhatás és pihenés céljára használt épületre; (iii) a legfeljebb 2 évi használatra szánt felvonulási épületre, fólia- vagy sátorszerkezetre; (iv) hitéleti célra használt épületre; (v) a nem lakás céljára használt alacsony energiaigényű olyan mezőgazdasági épületre, amelyben a levegő hőmérséklete a fűtési rendszer üzemideje alatt nem haladja meg a 12 °C-ot vagy 4 hónapnál rövidebb ideig kerül fűtésre és 2 hónapnál rövidebb ideig kerül hűtésre; (vi) a műhelyre vagy az ipari területen lévő épületre, ha abban a technológiából származó belső hőnyereség a rendeltetésszerű használat időtartama alatt nagyobb, mint 20 W/m2, vagy a fűtési idényben több, mint húszszoros légcsere szükséges, illetve alakul ki.

Mikor nem kell tanúsítványt készíttetni?

A 176/2008 (VI.30.) kormányrendelet a tanúsítvány formai és tartalmi követelményein túl foglalkozik a tanúsítási eljárás alkalmazási körével is, vagyis, hogy mely esetekben szükséges, vagy nem szükséges a tanúsítványt elkészíttetni.

Amikor a tanúsítvány nem szükséges:

  • Önálló, más épülethez nem csatlakozó, 50 m2 -nél kisebb hasznos alapterületű épületre.
  • Nyilvántartás szerint évente 4 hónapnál rövidebb használatra szánt épületre, például nyaralóra.
  • Vallási illetve hitéleti célból fenntartott épületre.
  • A legfeljebb 2 évi használatra szánt felvonulási épületre, fólia- vagy sátorszerkezetre.
  • A nem lakás céljára használt alacsony energiaigényű olyan mezőgazdasági épületre, amelyben a levegő hőmérséklete a fűtési rendszer üzemideje alatt nem haladja meg a 12 °C-ot vagy négy hónapnál rövidebb ideig kerül fűtésre és két hónapnál rövidebb ideig kerül hűtésre.
  • Műhelyekre sem szükséges a legtöbb esetben energetikai tanúsítvány.
    Műhelyre vagy az ipari területen lévő épületre, ha abban a technológiából származó belső hőnyereség a rendeltetésszerű használat időtartama alatt nagyobb, mint 20 W/m2, vagy a fűtési idényben több, mint hússzoros légcsere szükséges, illetve alakul ki.
  • Olyan ingatlanokra, amelyeket egy évnél rövidebb időre szeretnének bérbe adni, hiszen az energetikai besorolás csak tartósan bérbe adott épületek esetében kötelező.

Az Ingatlan Energetikai Tanúsítványa

AA++ <40%  Minimális energiaigényű
AA+ 40-60% Kiemelkedően nagy energiahatékonyságú
AA 61-80% Közel nulla energiaigényre vonatkozó követelménynél jobb
BB 81-100% Közel nulla energiaigényre vonatkozó követelményeknek megfelelő
CC 101-130% Korszerű
DD 131-160% Korszerűt megközelítő
EE 161-200% Átlagnál jobb
FF 201-250% Átlagos
GG 251-310% Átlagost megközelítő
HH 311-400% Gyenge
II 401-500% Rossz
JJ >500% Kiemelkedően rossz

Mennyi ideig jó az elkészült energetikai tanúsítvány?

Az elkészített energetikai tanúsítvány 10 évig hatályos. Ha e határidőn belül újabb tulajdon-átruházásra, bérbeadásra kerül sor, akkor fő szabály szerint nem kell új tanúsítványt készíteni.

Magyarországon 2012. jan. 1. óta kötelező hitelesített dokumentum formájába önteni, meghatározott ügymenetek alkalmával.

Mit mér fel a tanúsító?

A tanúsító szakember a tanúsítvány elkészítéséhez szükséges paramétereket igyekszik összegyűjteni.
A felmérések fényképekkel dokumentáltak.

Lehűlő felületek, fűtött alapterület és légtérfogat

Első lépésként az energetikus beazonosítja a “fűtött burok” határait, a fűtött burkot határoló szerkezetek alkotják a tanúsítandó épület, vagy épületrész lehűlő felületeit.

A tanúsító az épület lehűlő felületeinek nagyságát méri meg, égtájanként, szerkezet típusonként. (Falak, födémek, laktérrel határos tető felületeket valamint a nyílászárókat) Mindezeket megmérve az alapterület és a fűtött légtérfogat is ismertté válik. Összetett geometriák esetén (pl. egyedi alakú tetőterek) a fűtött burok határoló felületeinek nagyságát és térfogatát a tanúsító kiszerkeszti.

A szerkezet típusokat be kell azonosítani, ez történhet tervrajz alapján, szemrevételezéssel és méréssel. Sok esetben és egyes szerkezet típusok esetében nem vizsgálható az un. rétegrend, vagyis az összetétel, ekkor évjáratra jellemző standard kerülhet feltételezésre.

Gépészeti rendszerek azonosítása

A gépészeti rendszereket a tanúsítvány szemszögéből a fűtés, a melegvíz készítés, a hűtés, a szellőzés és légtechnika berendezései és kapcsolódó rendszerei jelentik. A nem lakóingatlanok esetében a tanúsítvány az épület éves világítási energiaigényét is számítja.

A tanúsított ingatlanok többsége lakóingatlan, ezek esetében többnyire a melegvíz és a fűtés készítés berendezései adottak.

A tanúsító beazonosítja a hőtermelő berendezések paramétereit, a felhasznált energiahordozót, az elosztóhálózat jellemzőit (csővezetékek, ha vannak), a rendszer szabályozásának módját, mindezt valamennyi adott rendszerre el kell végezni.

Bővebb információ és Tanúsítás itt: Orszagos-tanusito-kozpont

Összehasonlítás